Hogyan előzhetjük meg a szürkehályogot – és hogyan nem?

2018. augusztus 30. - Optimuminfo

matthew-bennett-425573-unsplash.jpgA homályos, elmosódott, ködös látással járó szürkehályog a leggyakoribb szemészeti betegség, 65 és 75 éves kor felett Magyarországon minden ötödik embert érint. 80 éves korukra az amerikaiak több mint fele szenved ebben a betegségben vagy túl van már a szürkehályog-műtéten is. Jelenlegi tudásunk szerint a szürkehályog gyógyszeresen nem gyógyítható, műlencse beültetésével járó sebészeti kezelés nélkül fokozatos látásromlást eredményez, ami nem visszafordítható.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy a szürkehályog, a katarakta vajon megelőzhető-e valahogy. Vannak, akik beletörődően legyintenek, mondván, a szemlencse elöregedése, a fényáteresztő képességének megváltozása természetes folyamat, amit úgysem lehet megelőzni. Mások szerint a szürkehályog kialakulása kellő elővigyázatossággal mégis elkerülhető. A maguk módján mindkettőjüknek igaza van – bemutatjuk, hogy miért is.

Ahogyan biztosan nem előzhető meg a szürkehályog

Mivel a szürkehályog feltétezett fő oka maga az öregedés, kézenfekvő lenne magát az öregedést késleltetni. Fiatal életkorunk tartós konzerválására viszonylag kevés az esély, hiszen mindenki öregszik, ezért legfeljebb arra van lehetőségünk, hogy életmódunkkal, káros szokásainkkal ne siettessük az öregedést. (Ez azonban nagyon hatékony megelőzés lehet, ahogyan mindjárt kiderül.)

A szürkehályog családi halmozódást mutat, de értelemszerűen itt sem járhatunk sok sikerrel, ami a megelőzést illeti. A génjeinken természetesen nem változtathatunk, ám annyit azért megtehetünk, hogy tájékozódunk arról, hogy szüleink, nagyszüleink érintettek-e a szembetegségben, és akkor legalább tudjuk, hogy hosszú távon mire számíthatunk.

Az életkorral járó szürkehályog genetikai hátteréről még mindig keveset tudunk, de az biztosnak tűnik, hogy több gén is szerepet játszik az öröklődésében.

Mindenesetre, ha tudjuk, hogy felmenőink körében jellemző probléma volt a szürkehályog, a genetikai hajlam okán mi is sűrűbben járhatunk szemészeti kontrollra, így a felismerés, majd a kezelés is korán megtörténhet.

A genetikai örökség kapcsán meg kell jegyezni, hogy a szürkehályognak nemcsak időskori, hanem fiatalkori formája is van. Igaz, sokkal ritkábban fordul elő, de kialakulhat már egészen korán, akár csecsemőknél, kisgyermekeknél is. Oka lehet genetikai hiba, kromoszóma-rendellenesség, fertőzés vagy a szemet ért sérülés is. A megelőzés itt is annyiban lehetséges, amennyiben ezeket a kockázatokat a szülők ki tudják védeni – vagyis nehezen. Itt is sokkal inkább a korai felismerés és szükség esetén a műtéti kezelés a lényeg.

Nincs olyan szemcsepp vagy gyógyszer, esetleg étrend sem, amelyet használva megelőzhetnénk (vagy gyógyíthatnánk) a szürkehályogot, legalábbis a mostani tudásunk szerint. Bizonyos vitaminok és tápanyagok kétségkívül jó hatással vannak a szem egészségére, a fénnyel szembeni védelemre, ilyen például az A- és a C-vitamin vagy a lutein és a zeaxantin nevű antioxidánsok. De kizárólag azért, hogy megelőzzük a szürkehályogot, pláne igen nagy mennyiségben nem érdemes szedni őket. Mértékkel, egészségmegőrző szándékkal jótékony hatásúak lehetnek – de csodát nem képesek tenni, sem a szürkehályog megelőzése, sem a gyógyítása terén. Csak sebészeti beavatkozással, a már említett módon műszemlencse beültetésével lehet meggyógyítani a betegséget.

A szürkehályog megelőzésének jóval hatékonyabb módjai

Bár láttuk, hogy a szürkehályog elkerülése nem könnyű, azért tény, hogy vannak olyan életmódbeli tényezők, melyek mégis felmerülnek megelőzésképpen. Mindegyikről tudjuk, hogy általában károsak a szemünk épségére nézve, így a szürkehályog kialakulásában is nagy szerepet játszanak.

Aki a dohányzást kerüli, az a szürkehályog ellen is sokat tesz

Jól ismert tény, hogy a dohányzás mellőzése vagy sürgős abbahagyása az egészségünk szempontjából létfontosságú. Azt már kevesebben tudják, hogy a dohányfüstben lévő káros, mérgező anyagok a szemünket is komolyan irritálják. Az aktív dohányzás idővel látásvesztéshez vezethetnek, és a már meglévő szemproblémákat (például szárazszem-szindróma) is súlyosbítják.

A dohányzóknál sokkal nagyobb a szürkehályog kialakulásának esélye is. Egyes adatok szerint napi 15 szál cigaretta háromszorosára emeli a szürkehályog kialakulásának valószínűségét. Az időskori látásromlás egyik fő oka, a szemfenéki erek elmeszesedésével járó makuladegeneráció esetében is legalább ugyanekkora a dohányzók hátránya. Ha jót akarunk magunknak és szemünknek, jobb messziről elkerülni a dohányzást és a dohányzókat is, hiszen a passzív dohányzással járó füstmennyiség is ugyanolyan káros. A cigarettafüsttől mentes élet mindenképp reális lehetőség a szürkehályog megelőzésére.

mathew-macquarrie-677399-unsplash.jpg

A tartós és erős napsugárzás igen káros a szemre is

A tartós UV-sugárzást is sok szakember teszi felelőssé a szemlencse idő előtti homályosodásért, károsodásáért, a szürkehályog létrejöttéért. Egy 2014-es amerikai tanulmány megpróbált választ adni arra a kérdésre, milyen folyamatok játszódnak le ilyenkor a háttérben. Az köztudott, hogy a bőr öregedését jelentősen felgyorsítja az UV-sugárzás által okozott oxidatív stressz, mely úgynevezett szabad gyökök keletkezésével jár. Ezek a molekulák egy vagy több páratlan elektront tartalmaznak, és a páros állapot visszaállításán „ügyködve” kapcsolatba lépnek más molekulákkal.

Ez az agresszív akciójuk azonban jelentősen károsítja az érintett sejteket, végső soron a szerveket. Az oxidatív stressz akkor következik be, ha a szabad gyökök felé tolódik az egyensúly az antioxidáns védelemmel szemben. A kutatók szerint a szemlencse sejtjeiben lévő fehérjék is az oxidatív stressz jeleit mutatják túlzott, tartós UV-sugárzás hatására, ez pedig végül fokozza a szürkehályog kialakulásának esélyét.

Kézenfekvő lehetőség tehát a védelemre, hogy erős napsugárzás idején viseljünk bizonyítottan UV-szűrős napszemüveget. Illetve az is, hogy eleve figyeljünk oda arra, hogy milyen erős az UV-sugárzás. Az időjárási előrejelzések ma már erre is kitérnek, így könnyebb eldönteni, hogy erős, nagyon erős, vagy extrém sugárzás esetén kimozdulunk-e, és ha igen, akkor hogyan védjük a szemünket. Minél erősebb a sugárzás (jellemzően a déli órákban), annál okosabb, ha többféle módszert is bevetünk: napszemüveget, kalapot vagy sapkát – és ami a legbiztosabb, az árnyékban maradást.

Hasznos tudni, hogy a szemünk azért nem teljesen védtelen a nap káros sugaraival szemben. Ha nem így lenne, ki sem mozdulhatnánk napszemüveg nélkül. „Beépített” antioxidáns-rendszer gondoskodik arról, hogy a beérkező sugarak ne okozzanak azonnali károsodást. Ezzel azonban nem szabad visszaélni, maga a WHO is arra figyelmeztet, hogy a szürkehályog egyik fő kockázati tényezőjének az UV-sugárzás tűnik.

pharma-banner-728x90.png

Diabétesz – a szürkehályog egyik komoly rizikófaktora is

Akár 1-es, akár 2-es típusú cukorbetegségben szenved valaki, komolyan oda kell figyelnie a cukorbetegség szemészeti szövődményeire. A cukorbetegségnek ugyanis sajnálatos következménye lehet a szem ereinek és ezzel együtt anyagcseréjének romlása is.

Sokféle szembetegség alakulhat ki ennek talaján, a legismertebb az erek károsodásával járó diabéteszes retinopátia, de létrejöhet többek között zöldhályog (glaukóma) és szürkehályog (katarakta) is. A károsodás felismerését nehezíti, hogy kezdetben nem jár tünetekkel, különösebb panasszal, ám ha nem kezelik, akkor szinte biztosan látásromlással, látáskárosodással jár.

A teendő a szürkehályog szempontjából (is) a rendszeres szemészeti vizsgálat és a diabétesz karbantartása. A szükséges inzulinos vagy gyógyszeres kezelés, az előírt szénhidrátdiéta pontos betartása és a folyamatos szakorvosi kontroll mellett nagy eséllyel elkerülhető a szem károsodása. Fontos tudnivaló az is, hogy az elhanyagolt cukorbetegség mellett bevállalt szürkehályog-műtét szinte biztosan nem jár az elvárt eredménnyel, ezért ilyenkor várakozás javasolt. Már csak ezért is fontos, hogy ha cukorbetegsége és szürkehályogja van, ügyeljen arra, hogy egyensúlyi állapotban legyen.  

Érdemes komolyan venni a megelőzést

A szürkehályog komoly egészségi probléma a 21. században is, hiszen ez a betegség felel a világon előforduló összes vakság 50%-áért. 2010-ben 20 millió, azaz két magyarországnyi ember látásvesztésének oka volt. A ma ismert egyetlen reális megoldás, a műtéti beavatkozás mellett a megelőzés szerepét sem szabad azért lebecsülni.

Ugyancsak az Egészségügyi Világszervezetet idézve, a „dohányzás vagy az ultraibolya sugárzás elkerülése megakadályozhatja vagy csökkentheti a szürkehályog kialakulását”. Ha mindezek ellenére mégis kialakult a szürkehályog, akkor sem érdemes kétségbeesnie, vagy magát hibáztatnia. Ahogyan láthatta, az életmódbeli tényezők fontosak ugyan, de nem kizárólagosak, sok múlik a genetikai hajlamon is. Sőt, ma már a műtéti kezelésben is vannak új lehetőségek.

A hagyományos szürkehályog-műtétekhez képest a lézer segítségével végzett eljárás, mely Magyarországon elsőként az Optimum Látásjavító Lézerközpontban elérhető, nagyobb pontosságot, biztonságot, a szemre nézve kisebb terhelést jelent.

A lézeres látásjavító szemműtétet minden esetben alkalmassági vizsgálat előzi meg. A vizsgálatra IDE KATTINTVA tud jelentkezni.

A bejegyzés trackback címe:

https://szemedvilaga.blog.hu/api/trackback/id/tr6614210141

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.