Miért olyan sok a rövid- vagy távollátó? És miért növekedik folyamatosan a számuk?

2018. május 16. - Optimuminfo

web_abpx4151-edit.jpgHa Ön szemüveges, bizonyára önkéntelenül is felfigyel azokra, akik szintén szemüvegesek. Ahogyan az sem véletlen, ha úgy érzi (figyelembe véve az észrevétlen kontaktlencsét is), mintha minden második embernek gond lenne a látásával… A különféle fénytörési problémák gyakoribbak, mint gondolná, és a szakmai előrejelzések szerint egyre csak nő majd az előfordulásuk aránya a következő évtizedekben.

Milyen gyakoriak jelenleg a fénytörési és más szemproblémák?

A fénytörési hibák gyakoriságának témájában pontos, a Föld valamennyi országának adatait összegző globális statisztika nem létezik. De egyes egészségügyi szervezetek becsléseiből és a szemészeti szakirodalomból kirajzolódó összkép korántsem biztató.

Általánosan elfogadott a szemorvosok között az a becslés, miszerint a fénytörési hibák (az ametropia) a világ lakosságának felét érintik valamilyen formában.

A fénytörési hibák fogalmába egyaránt beletartozik a rövidlátás (a myopia), a távollátás (a hypermetropia), a belső szemtengelyferdülés (az astigmia) vagy az időskori távollátás, az öregszeműség (a presbyopia).

A lakosság fele már önmagában elképesztően nagy arány. Különösen, ha belegondolunk, hogy ezek a látással kapcsolatos problémák sosem csak az egyént érintik (bár ezt a hatást sem szabad lebecsülni), hanem az egész társadalmat. Akár azért, mert például gondot jelenthetnek a közlekedésben. A gazdaságra gyakorolt hatásuk is komoly, hiszen a munkavégzést is nehezebbé teszik.

Ami általában véve a látásproblémákat illeti, szintén hatalmas előfordulási arányról beszélhetünk.

Nem véletlen, hogy a szem épségének megőrzését a WHO, az Egészségügyi Világszervezet kiemelten kezeli, különös tekintettel a látásvesztésre. 2010-es becsléseik alapján 285 millió látássérült volt a Földön, ebből 39 millióan vakok. A látáskárosodás fő okát a WHO szerint a korrigálás nélküli fénytörési hibák jelentik (43%), másrészt a szürkehályog (33%). Utóbbi a vakság elsődleges vezető oka (51%-ban) főleg a fejlődő országokban.

A Statista.com statisztikái szerint 2016-ban az Egyesült Államok felnőtt lakosságának 76%-a vélte úgy, hogy valamilyen látásproblémával küzd. Sokan közülük kifejezetten úgy érezték, hogy látásjavításra van szükségük, ennek pedig az egyik legnépszerűbb (egyben tartós) módja épp a lézeres látásjavítás. Nem véletlen, hogy a feltételezések szerint az amerikai látásjavító műtéti iparág értéke 2018-ban 2,7 milliárd dollár lesz.

A rövidlátás gyakorisága

A távoli tárgyak elmosódott érzékelésével járó myopia az egyik leggyakoribb fénytörési hiba, a szakirodalom szerint a fejlett országokban ~25% körüli az előfordulása.

Érthető, ha a kutatók kíváncsiak voltak rá, hogy vajon ez így lesz-e a jövőben is, milyen tendenciákra lehet számítani. Egy 2016-ban publikált nemzetközi kutatás során a szakemberek azt próbálták megbecsülni, hogy milyen mértékben várható az átlagos és a magas fokú myopia terjedése a világon. Ehhez 145 tanulmányt használtak fel, amelyek 2,1 millió résztvevő adatait tartalmazták. A céljuk az volt, hogy a 2000-2050 közötti helyzetet feltérképezzék, illetve ami a jövőt illeti, előre jelezzék, mi várható a rövidlátás terén.

Arra a következtetésre jutottak, hogy jelenleg a világon 1406 millió ember lehet rövidlátó (ez a Föld populációjának 22,5%-a), közülük 163 millióan erősen rövidlátók, ők képviselik az emberiség 2,7%-át.

A szakemberek becslése szerint 2050-ben 4758 millió ember lesz rövidlátó – azaz az emberiség 49,8%-a –, és 938 millió ember küzd majd magas fokú myopiával (a világ népességének 9,8%-a). Adataikat régiók szerint is lebontották, a számok Közép- és Kelet-Európában egyaránt nagyarányú növekedést jeleznek.

A kép forrása: www.aaojournal.org (American Academy of Ophthalmology)

Joggal merül fel a kérdés, hogy vajon miért következik be ez a robbanásszerű emelkedés?

Természetesen nem egyetlen ok áll a háttérben, de mégis kiemelkedik egy fő tényező. Méghozzá az életmódé, a környezeti hatásoké. A feltételezések szerint a szabadban töltött idő hiánya, a túl sok elektronikus eszköz használata jelentősen hozzájárul a rövidlátás terjedéséhez. A „genetikai hajlam egyszerűen nem magyarázná ilyen rövid idő alatt ezeket a tendenciákat” – mutatnak rá arra a kutatók, hogy az örökletes tényezők kizárólagos szerepét is át kell gondolnunk.

A myopia fő okának továbbra is a genetikai tényezőket tartja a tudomány, bár az is tény, hogy nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy mindent tudnánk az okokról. A rövidlátás bármely korban kialakulhat: gyermekkorban, korai és késő felnőttkorban is. A kutatások ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy van, amikor erről mi magunk is tehetünk.

Külön érdekesség, hogy azokban régiókban jósolható több rövidlátó, ahol az elektronikai eszközök használata igen népszerű, például a Távol-Keleten (itt már most is nagyobb a gyakorisága).

Sokatmondó az is, hogy kutatók szerint a fiatalabb korosztály körében várható komolyabb emelkedés. Illetve az is, hogy várhatóan növekedni fog a látásromlás súlyosabb következményeinek és formáinak gyakorisága – ilyen a retinaleválás és akár vakság is.

web_abpx3992-edit.jpg

Vajon tényleg így lesz? Ilyen mértékben megnő a rövidlátók száma?

Bár egy ilyen kutatás valóban csak modellezheti a jövőt, vagyis nem lehetünk benne 100%-ig biztosak, hogy a jóslatok valóra válnak, azért vannak olyan felvetések, amelyeket érdemes továbbgondolni. Ezek pedig az életmódra vonatkoznak. Soha nem folytattunk ugyanis még ennyire „szemellenes” életmódot. Valóban sokat ülünk a számítógép monitorja, a laptop előtt, túl sokáig nézünk közelre és napközben kizárólag mesterséges fényforrások vesznek körül bennünket.

Szemünk számára mindez nem természetes.

Ennek eredménye az, hogy a szem végső soron magával a rövidlátáshoz fog alkalmazkodni. Így már nem is olyan meglepő, hogy ennyire fókuszba került az életmód kérdése.

Azt sem szabad azért elfelejtenünk, hogy a rövidlátás meghatározására nincs globálisan érvényes definíció. Változó, hogy mekkora fokú rövidlátást tekintenek a szemorvosok akkorának, amit a szem még kiegyensúlyoz. Ez pedig jelentős eltérésekhez vezethet a gyakoriság megbecsülésében. Ahogyan az is, hogy a rövidlátásnak igen sokféle alfaja létezik (ezekre a szempontokra maguk a kutatók is felhívják a figyelmet).

A hypermetropia, azaz a távollátás gyakorisága

Távollátás esetén előbb csak a közeli, később már a távoli tárgyak sem látszanak élesen. Az okok itt is főként genetikaiak – de itt sem kizárólagosan. Ennek a közismert fénytörési hibának többféle típusa is létezik, a gyengétől (3 dioptriáig), a közepesen (3-6 vagy 8 dioptria) át az erősig (6-8 dioptrián felül), aszerint, hogy milyen a távollátás erőssége. A gyenge távollátás esetén a szem még képes lehet a probléma kiegyenlítésére, így nem szükséges semmilyen korrekció.

Érdekesség, hogy tulajdonképpen mind távollátóként születünk, de az újszülöttek távollátása a szemgolyó növekedésével egyre csökken, majd beáll a normál fénytörés – legalábbis majdnem mindenkinél. Sokan úgy tartják, az emberek fele is távollátó lehet, igaz, sokak szeme képes a természetes alkalmazkodásra, főleg fiatalabb korban.

Milyen gyakori a távollátás? Szintén nem egyszerű meghatározni, figyelembe véve a különböző változatait és az egyes életkorokat, melyekben előfordul. Kóros távollátás ráadásul társulhat olyan betegségekhez is, mint a diabétesz, ezekben az esetekben szintén nem a hétköznapi értelemben vett távollátásról beszélünk. Mindent egybevéve a szakértők úgy tartják, a távollátás valamivel ritkábban fordul elő, mint a rövidlátás.

Jó tudni, hogy a távollátást gyakran összetévesztik a presbyopiával, pedig az utóbbi életkorfüggő. A szemünk alkalmazkodóképessége ugyanis idővel egyre csökken, és végül kialakul a presbyopia. Az is igaz, hogy bár öregszeműségnek, időskori távollátásnak hívják, ez a fénytörési hiba 40-45 éves kortól már előfordul. Ennek úgymond a fordítottja is igaz. Fiatalabb korban a szem alkalmazkodása még olyan kiváló, hogy lehet, hogy már fennáll a „túllátás”, de még nem jelent problémát a mindennapi életben.

Ezekben a fénytörési hibákban a gyakoriságukon kívül az is közös, hogy lézeres látásjavító kezeléssel sikeresen lehet őket korrigálni, ezáltal a probléma egyszerűen, gyorsan és fájdalommentesen megszűnik, a látás pedig élethosszig éles marad.

                                  

Felhasznált források:
Global Prevalence of Myopia and High Myopia and Temporal Trends from 2000 through 2050
www.aaojournal.org/article/S0161-6420%2816%2900025-7/fulltext
Szemészet – Ildikó, Süveges (2010), Medicina Könyvkiadó Zrt.
www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_szemeszet/ch03s03.html
WHO – Global data on visual impairment
http://www.who.int/blindness/publications/globaldata/en/
Statista – Vision Problems in the US

www.statista.com/topics/3494/vision-problems-in-the-us/

Facts About Hyperopia

https://nei.nih.gov/health/errors/hyperopia

A bejegyzés trackback címe:

https://szemedvilaga.blog.hu/api/trackback/id/tr5313928182

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.